SHY utasjogok magyarázata: miért sorolják félre gyakran a Törökországhoz kapcsolódó járatokat

Miért okoznak a SHY utasjogok több zavart, mint védelmet?

Amint egy járat bármilyen módon Törökországhoz kapcsolódik, sok utas — és gyakran maguk a légitársaságok is — automatikusan a SHY utasjogokra hivatkoznak. Ez elsőre logikusnak tűnik: Turkish Airlines, török repülőterek, indulás vagy érkezés Törökországba.

A gyakorlatban azonban a SHY az egyik leggyakrabban félreértelmezett és helytelenül alkalmazott légijogi szabályozás. A rossz jogi besorolás az egyik fő oka annak, hogy teljesen megalapozott kártérítési igényeket is elutasítanak.

Ebben a cikkben bemutatjuk:

• mit szabályoznak valójában a SHY utasjogok,

• mely esetekben egyáltalán nem alkalmazható a SHY,

• a SHY és az EU261 rendelet közötti alapvető különbségeket,

• mikor lép életbe a nemzetközi jog – a Montreali Egyezmény 19. cikke,

• valamint a leggyakoribb hibákat, amelyeket az utasok a Törökországhoz kapcsolódó járatoknál elkövetnek.

A megfelelő jogalap kiválasztása kulcsfontosságú. Nagyon gyakran a rossz szabályozásra hivatkozás automatikus elutasításhoz vezet, még akkor is, ha a felmerült károk valósak és igazolhatók.

Mik azok a SHY utasjogok?

A SHY utasjogok (gyakran SHY-PASSENGER néven említik) Törökország nemzeti utasvédelmi szabályozását jelentik. Gyakran „a török EU261-ként” hivatkoznak rájuk, ami jogilag félrevezető.

A SHY:

• nemzeti jogszabály,

• a Török Polgári Légiközlekedési Hatóság (DGCA) adta ki,

• szigorúan területi hatállyal rendelkezik.

Az EU261-gyel ellentétben a SHY nem követi az utast, nem a légitársaság állampolgárságához kötött, és nem az úticél alapján alkalmazandó.

Mikor alkalmazható a SHY — és mikor nem?

A SHY csak akkor alkalmazható, ha:

• a járat Törökország területén található repülőtérről indul,

• függetlenül a légitársaság állampolgárságától,

• függetlenül az utas állampolgárságától,

• függetlenül a végső úticéltól.

Ez az egyetlen döntő kritérium.

A SHY nem alkalmazható, ha:

• a járat nem Törökországból indul, még akkor sem, ha:

  • a légitársaság Turkish Airlines,

  • az úticél Törökország,

  • a jegyet Törökországban vásárolták,

  • az utas török állampolgár.

Ezt a tényt gyakran figyelmen kívül hagyják — néha tudatlanságból, néha tudatosan.

Miért hivatkoznak a légitársaságok gyakran helytelenül a SHY-ra?

A Törökországhoz kapcsolódó panaszok esetén a légitársaságok gyakran:

• automatikusan a SHY utasjogokra hivatkoznak,

• azt állítják, hogy „SHY alapján nem jár kártérítés”,

• vagy „rendkívüli körülményekre” hivatkoznak részletes jogi elemzés nélkül.

Azoknál a járatoknál, amelyek nem Törökországból indulnak, ez az álláspont jogilag helytelen, de rendkívül hatékony.
Miért? Mert az utasok többsége nem viszi tovább az ügyet az ügyfélszolgálaton túl.

SHY vs EU261: alapvető különbségek

Bár gyakran együtt említik őket, a SHY és az EU261 szerkezetileg teljesen eltérő szabályozások.

EU261:

• az EU-ból induló járatokra alkalmazandó,

• valamint az EU-ba érkező, EU-s légitársaság által üzemeltetett járatokra,

• fix összegű kártérítést biztosít (250–600 EUR),

• erős és egységes utasvédelmet nyújt.

SHY utasjogok:

• csak a Törökországból induló járatokra vonatkoznak,

• nem veszik át az EU261 kártérítési logikáját,

• gyengébb végrehajtási mechanizmusokkal rendelkeznek,

• a gyakorlatban nagyobb mozgásteret hagynak a légitársaságoknak.

A kulcskülönbség: az EU261 extraterritoriális hatályú — a SHY nem.

Törökországhoz kapcsolódó járatok, ahol sem az EU261, sem a SHY nem alkalmazható

Itt veszítik el az utasok leggyakrabban a jogos követeléseiket.

Példák:

• Turkish Airlines járat Ázsiából, a Közel-Keletről vagy Afrikából Törökországba,

• Turkish Airlines hosszú távú járat az EU-n és Törökországon kívülről,

• nem EU-s légitársaság által üzemeltetett járat harmadik országok között.

Ezekben az esetekben:

• az EU261 általában nem alkalmazható,

• a SHY nem alkalmazható,

• az utasjogok azonban nem szűnnek meg.

Egyszerűen egy másik jogi rezsim alá kerülnek.

Nemzetközi jog: Montreali Egyezmény, 19. cikk

Ha sem az EU261, sem a SHY nem alkalmazható, a nemzetközi jog lép életbe.

Az 1999-es Montreali Egyezmény a nemzetközi légi szállítást szabályozza a részes államok között — köztük Törökországgal.

A 19. cikk kiterjed:

• a késésből eredő károkra,

• pénzügyi veszteségekre,

• elmulasztott csatlakozásokra,

• többletköltségekre.

Az EU261-gyel vagy a SHY-val ellentétben:

• nincs előre meghatározott kártérítési összeg,

• a kárt dokumentumokkal kell igazolni,

• világos okozati összefüggést kell bizonyítani.

Éppen ezért a légitársaságok szívesen terelik az utasokat a SHY felé — egy megfelelően előkészített Montreali Egyezmény szerinti igényt sokkal nehezebb elutasítani.

Az utasok leggyakoribb hibái

1. hiba: a SHY alkalmazását a légitársaság állampolgárságához kötni

A légitársaság állampolgársága jogilag irreleváns.

2. hiba: fix összegű kártérítést követelni rossz jogalapon

A Montreali Egyezmény alapján az ilyen igényeket automatikusan elutasítják.

3. hiba: a joghatóság és az alkalmazandó jog figyelmen kívül hagyása

A hibás jogi besorolás gyakran érdemi vizsgálat nélküli elutasításhoz vezet.

4. hiba: a „rendkívüli körülményeket” abszolút kifogásként elfogadni

A Montreali Egyezmény szerint is a légitársaságnak kell bizonyítania, hogy minden ésszerű intézkedést megtett.

5. hiba: az ügy nem eszkalálása

Ügyfélszolgálati szinten az ügyek ritkán kerülnek jogi újraértékelésre.

Miért buknak el gyakran az önálló igények a Törökországhoz kapcsolódó járatoknál?

A Törökországhoz kapcsolódó járatok jogilag összetettek, mert:

• több jogi rezsim átfedi egymást,

• a légitársaságok a számukra legkedvezőbbet választják,

• az utasok túl leegyszerűsített online tanácsokra támaszkodnak.

Ennek következménye:

• jogos veszteségek maradnak megtérítetlenül,

• félrevezető válaszokat kapnak az utasok,

• az igényeket túl korán feladják.

Ez nem véletlen — ez a rendszer a légitársaságoknak kedvez.

Összegzés: nem a SHY a probléma, hanem annak hibás alkalmazása

A SHY utasjogok önmagukban nem rosszak.
A valódi probléma a helytelen alkalmazásuk.

A döntő tényező a helyes jogi minősítés:

• a SHY alkalmazása ott, ahol nem alkalmazható,

• a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyása,

• hibás igénystratégia.

A Törökországhoz kapcsolódó járatoknál az alkalmazandó jog fontosabb, mint a légitársaság, az úticél vagy a jegy ára.
Ennek megértése dönti el, hogy egy igényt elutasítanak-e, vagy jogilag megalapozott és érvényesíthető lesz.