Rendkívüli körülmények magyarázata: a légitársaságok kifogása, amely gyakran megbukik

Miért hivatkoznak a légitársaságok „rendkívüli körülményekre” – és miért nem működik ez sok esetben

Ha van egy kifejezés, amelyet a légitársaságok a leggyakrabban használnak a kártérítési igények elutasítására, az a „rendkívüli körülmények”.
Az utasok ezzel találkoznak elutasító e-mailekben, automatikus válaszokban, sőt hivatalos jogi levelezésben is – jellemzően konkrét magyarázat vagy bizonyíték nélkül.

A 261/2004/EK rendelet alapján a légitársaság csak akkor tagadhatja meg az átalány-kártérítés (250–600 EUR) kifizetését, ha bizonyítani tudja, hogy a járat zavara rendkívüli körülményekből eredt, és hogy a késés vagy a törlés nem lett volna elkerülhető még minden ésszerű intézkedés megtétele esetén sem.

Pontosan ezen a ponton bukik el jogilag a legtöbb elutasítás.

A gyakorlatban a légitársaságok ezt a fogalmat gyakran általános védekező kifogásként használják, nem pedig megalapozott jogi érvelésként.

Mit jelentenek valójában a „rendkívüli körülmények” az EU261 szerint

Az EU261 rendelet nem tartalmaz kimerítő felsorolást a rendkívüli körülményekről.
A fogalom tartalmát elsősorban az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata alakította ki, többek között a Wallentin-Hermann, Eglītis, Pešková és Krüsemann ügyekben.

Egy esemény csak akkor minősül rendkívülinek, ha két feltétel együttesen teljesül:

1. Az esemény nem része a légitársaság szokásos működésének

2. Az esemény kívül esik a légitársaság tényleges ellenőrzésén

Ha bármelyik feltétel hiányzik, a kártérítéshez való jog fennmarad.

Ez a szigorú értelmezés magyarázza, miért vall kudarcot olyan gyakran a légitársaságok érvelése.

Olyan helyzetek, amelyek rendkívüli körülménynek minősülhetnek

A bíróságok és felügyeleti hatóságok általában elfogadják az alábbi eseteket — de csak megfelelő bizonyítékokkal:

• Szélsőséges időjárási körülmények, amelyek veszélyeztetik a biztonságos repülést

• Légiforgalmi irányítási korlátozások vagy légtérlezárások

• Politikai instabilitás, biztonsági kockázatok, szabotázs

• Madárütközés vagy idegen tárgy okozta sérülés (esetfüggő)

• Külső személyzetet érintő, általános sztrájkok (ATC, földi kiszolgálás)

Még ezekben az esetekben is a légitársaságnak kell bizonyítania a közvetlen okozati összefüggést, valamint az ésszerű intézkedések megtételét.

Amit a légitársaságok tévesen „rendkívülinek” minősítenek

Itt található a legtöbb jogilag megalapozatlan elutasítás:

• Kopásból vagy karbantartásból eredő műszaki hibák

• Repülőgép-rotációs problémák, korábbi járatok késése

• Személyzethiány, betegszabadság, beosztási hibák

• Belső sztrájkok (pilóták, légiutas-kísérők)

• Homályos indoklások, mint „üzemeltetési okok” vagy „biztonsági okok”

• Más repülőtereken fennálló időjárási körülmények hatása a későbbi járatokra

Az európai ítélkezési gyakorlat egyértelmű:
Az üzemeltetési összetettség nem rendkívüli körülmény.

Miért használják mégis ezt a kifogást a légitársaságok

Mert statisztikailag működik.

Az utasok többsége nem vitatja az elutasítást, nem kér bizonyítékokat, és nem viszi tovább az ügyet békéltető testülethez vagy bíróságra.
Egy sablonos válasz „rendkívüli körülményekre” hivatkozva automatikusan kiszűr sok jogos igényt.

Ez nem jogi stratégia — hanem tömegstratégia.

Számos olyan ügy, amelyet a légitársaságok „rendkívüli körülményként” kezelnek, valójában kártérítésre jogosít, ha megfelelő jogi elemzés történik.
A légitársaságok ritkán bocsátják rendelkezésre önként a teljes időjárási jelentéseket, NOTAM-okat vagy karbantartási dokumentációt — pedig ezek döntő jelentőségűek.

A jogi teszt, amelyről a légitársaságok hallgatnak

Még akkor is, ha rendkívüli körülmények álltak fenn, a légitársaságnak igazolnia kell, hogy minden ésszerű intézkedést megtett, például:

• Utasok átfoglalása alternatív járatokra

• Tartalék repülőgépek vagy személyzet alkalmazása

• Menetrend módosítása a késés hatásainak csökkentése érdekében

Ha ezek nem bizonyíthatók, a kártérítési kötelezettség fennmarad.

Ez az a pont, ahol a legtöbb légitársasági védekezés teljesen összeomlik.

Miért nem „csináld magad” ügyek ezek

A rendkívüli körülményekkel kapcsolatos ügyekhez szükséges:

• Az adott járatra vonatkozó részletes üzemeltetési elemzés

• METAR-, NOTAM- és ATC-adatok ellenőrzése

• Az uniós ítélkezési gyakorlat alapos ismerete

• Annak megállapítása, hogy az EU261 alkalmazandó-e, vagy a Montreali Egyezmény (19. cikk) az irányadó

Ezért dőlnek meg olyan gyakran az automatikus légitársasági elutasítások — és ezért kulcsfontosságú a professzionális képviselet.

Miért sikeres a MySkyHelp ezekben az ügyekben

A MySkyHelp nem sablonokra és feltételezésekre épít.
Minden ügyet a megfelelő jogi keret szerint vizsgálunk: EU261, UK261 vagy a Montreali Egyezmény.

Elemzésünk kiterjed arra, hogy:

• az esemény valóban rendkívüli volt-e

• fennáll-e a bizonyított okozati kapcsolat

• történtek-e ésszerű intézkedések

• a légitársaság helyesen alkalmazta-e a jogszabályokat

Ezért a kifogás, amely sok utasnál működik, szakértői vizsgálat mellett olyan gyakran megbukik.

Összegzés

A „rendkívüli körülmények” nem varázsszó.
Ez egy szigorúan értelmezett jogi kivétel, amelyet a légitársaságnak teljes körűen bizonyítania kell.

A legtöbb elutasítás nem állja ki az alapos jogi vizsgálatot.
És pontosan itt jelenti a különbséget a MySkyHelp.