Blog és utazási hírek

A járatkésések és törlések ritkán jelentenek csupán kellemetlenséget. Sok esetben azonnali pénzügyi veszteségeket okoznak az utasoknak: szállodai tartózkodás, étkezések, repülőtéri közlekedés, kommunikációs költségek, sőt néha alapvető vásárlások, például ruházat vagy higiéniai termékek.

A legtöbb utazó nincs tisztában azzal, hogy a légi utasvédelemre vonatkozó jogszabályok számos régióban külön és rendkívül erős jogi kötelezettséget írnak elő a légitársaságok számára — ez az úgynevezett gondoskodási kötelezettség (Duty of Care).

A fix összegű kártérítési rendszerekkel ellentétben a gondoskodási kötelezettség szabályai megkövetelik a légitársaságoktól, hogy azonnali segítséget nyújtsanak, és megtérítsék az utasok saját költségeit még olyan helyzetekben is, amikor a légitársaság nem felelős magáért a járatzavarért.

Ennek a jogi kötelezettségnek a megértése kulcsfontosságú, mivel a légitársaságok gyakran technikai érvekkel és adminisztratív akadályokkal próbálják minimalizálni, késleltetni vagy elutasítani ezeket a visszatérítéseket.

A járatkésések, járattörlések és lekésett csatlakozások miatti kártérítéseket több nemzetközi szabályozás határozza meg, azonban az utasok számára fizetett átalánykártérítések leggyakrabban három fő rendelethez kapcsolódnak — az Európai Unió EC261 rendeletéhez, az Egyesült Királyság UK261 szabályozásához és Törökország SHY-PASSENGER előírásaihoz.

Ebben a MySkyHelp szakértői elemzésben bemutatjuk, mikor alkalmazható az egyes szabályozás, beleértve a területi hatályt, az üzemeltető légitársaság felelősségét, valamint az egy és külön jegyek szabályait, hogy az utasok pontosan meghatározhassák kártérítési jogosultságukat.

Bevezetés: miért nem jelenti a „EU-n kívüli járat” azt, hogy „nincsenek utasjogok”

A légi utasjogokkal kapcsolatos egyik legmakacsabb tévhit az, hogy ha egy járat „EU-n kívüli”, akkor nem jár semmilyen kártérítés. A légitársaságok aktívan fenntartják ezt a félreértést, mivel ez jelentősen csökkenti a kezelendő — és kifizetendő — igények számát.

A valóságban az „EU-n kívüli járat” fogalmának nincs önálló jogi jelentése. Az utasjogok nem marketingcímkéktől, nem a jegy megnevezésétől, és nem kizárólag a légitársaság állampolgárságától függenek. Az irányadó tényezők a joghatóság, az indulási repülőtér, az érkezési repülőtér, az alkalmazandó jogszabályok és a nemzetközi egyezmények.

Évente utasok milliói mondanak le teljesen megalapozott igényekről pusztán azért, mert:

2025. december 10-én egy nemzetközi utazás egy filmjelenetbe változott, amikor egy potyautas patkányt fedeztek fel a KLM Airbus A330-asának fedélzetén, amely Amszterdamból a Karib-tengerre tartott. A rágcsálót először az Atlanti-óceán felénél vették észre, később pedig olyan felvételek kerültek elő, amelyeken az állat kicsúszott a csomagtérből, és egy függöny mögé bújt.

Bár a pilóta taktikusan úgy döntött, hogy folytatja az utat az arubai Queen Beatrix nemzetközi repülőtérre, a felfedezés hatalmas logisztikai rémálmot okozott. A leszállás után a repülőgépet biztonsági ellenőrzés és kártevőirtás céljából azonnal leállították. Ez a KL767-es járat törléséhez vezetett, és több mint 250 utas rekedt Arubán és Bonaire-en.